Kategória: kutatasmodszertan

Hivatkozási formátumok A forrásmegjelölés nem csupán formai előírás, hanem a tudományos és alkotói gyakorlat egyik alapelve. Célja, hogy megmutassa, milyen háttéranyagokra épül egy munka,lehetővé tegye a források ellenőrizhetőségét és újrahasznosítását, elkülönítse a szerző saját gondolatait az átvett tartalmaktól, biztosítsa az intellektuális tisztességet, és megelőzze a plágiumot.

Mi az a hivatkozási stílus? A hivatkozási stílus (vagy idézési stílus) azt határozza meg, milyen formában kell feltüntetni az idézeteket és a forrásokat a szövegben és a forrásjegyzékben.

Ez vonatkozik:

• az adatok sorrendjére (szerző, cím, kiadás stb.),
• az idézetek elhelyezésére (szövegközi, lábjegyzetes),
• az írásjelekre és formázási szabályokra is.

Miért létezik többféle stílus?

A különböző tudományterületek eltérő elvárásokat támasztanak azzal kapcsolatban, hogyan kell a felhasznált forrásokat megjeleníteni. Míg egyes területeken a szerző–év alapú, szövegközi hivatkozás a megszokott, másutt a lábjegyzetes forma tekinthető szabványnak. Ezek az eltérések nem esztétikai preferenciákból fakadnak, hanem a szakterületek sajátos kommunikációs és publikációs gyakorlatai alakították ki őket.

Ezért léteznek különféle, nemzetközileg elfogadott hivatkozási rendszerek. Az APA-stílus a társadalomtudományokban elterjedt, ahol az évszámok kiemelt szerepet kapnak. Az MLA-stílus az irodalomtudományban gyakori, a szerző és oldalszám hangsúlyozásával. A Chicago-stílus pedig a történelem, művészettörténet és designelmélet területén használatos, részletes lábjegyzetezési rendszerének köszönhetően.

Miért fontos a következetesség?

A következetes hivatkozás:

• segíti az átláthatóságot és visszakereshetőséget,
• hozzájárul a szakmai hitelességhez,
• egységes, szerkesztett benyomást kelt, ami különösen fontos publikáció, beadandó vagy diplomamunka esetén.

Példák ugyanarra a forrásra többféle stílusban

Idézett forrás:
Bringhurst, Robert. The Elements of Typographic Style. Vancouver: Hartley & Marks, 2004.

Idézett rész helye: 12. oldal

Hivatkozási stílus	Szövegközi forma	Forrásjegyzék-formátum
APA	(Bringhurst, 2004, p. 12)	Bringhurst, R. (2004). The Elements of Typographic Style (3rd ed.). Vancouver: Hartley & Marks.
Chicago	Lábjegyzet: 1. Robert Bringhurst, The Elements of Typographic Style (Vancouver: Hartley & Marks, 2004), 12.	Bringhurst, Robert. The Elements of Typographic Style. Vancouver: Hartley & Marks, 2004.
MLA	(Bringhurst 12)	Bringhurst, Robert. The Elements of Typographic Style. Hartley & Marks, 2004.

 

MIÉRT FONTOS A HIVATKOZÁS?
A hivatkozás célja és szükségessége: gondolati háttér tisztázása, a szerzői pozíció megerősítése és az etikai felelősségvállalás. A kreatív projektek – legyen szó beadandóról, portfólióról, esszéről, videóról, installációról vagy digitális munkáról – nem önmagukban jönnek létre. Ezeket a munkákat kutatás, inspirációgyűjtés, képi és szöveges anyagok feldolgozása előzi meg. Ilyen esetekben a források megfelelő megjelölése elengedhetetlen része a tudatos és reflektált alkotói folyamatnak.

A hivatkozás nem csak formai követelmény, hanem a következőket is kifejezi:
→ átgondolt, kontextusban elhelyezett munkát végzünk,
→ tisztelettel bánunk más szerzők, alkotók szellemi termékeivel,
→ átláthatóvá tesszük gondolkodási folyamatainkat – ez különösen fontos a dokumentáció vagy értelmezés során,
→  a másoktól átvett tartalmakat nem másoljuk, hanem saját munkánk szerves részévé tesszük, újraértelmezve, beépítve azokat.

Mikor szükséges hivatkozást alkalmazni? Minden esetben, amikor a projekt során olyan anyag jelenik meg, amely nem saját készítésű, a forrását fel kell tüntetni. Ez különösen érvényes az alábbi helyzetekben:

• Szó szerinti idézet alkalmazása esetén (pl. egy szövegrész átvétele eredeti formában)
• Parafrázis, azaz gondolat, elmélet átfogalmazása, összefoglalása esetén,
• Vizuális anyagok felhasználása esetén (pl. fotó, grafikai elem, infografika, plakát)
• Tudományos eredmények, adatsorok, elméleti modellek, kutatási adatok beemelésekor.

Mikor nem szükséges hivatkozni? Nem szükséges hivatkozást alkalmazni:

• ha közismert tényt említünk (pl. „A Bauhaus 1919-ben alakult.”),
• ha saját gondolatot, véleményt, személyes megfigyelést közlünk.

Alapvető példák

Direkt idézet (szó szerinti átvétel):

„A tipográfia a láthatóvá tett gondolat.” (Bringhurst, 2004, p. 12)

Indirekt idézet (parafrázis, saját szavakkal):

Bringhurst megfogalmazása szerint a tipográfia olyan vizuális eszköz, amely segít a gondolatokat értelmezhető formába rendezni (2004, p. 12).

Ez a rész bevezetést nyújt a forrásmegjelölés és hivatkozás alapelveibe, különös tekintettel a művészeti és designalapú projektekre. A hallgatók megismerik, miért szükséges a források pontos feltüntetése, milyen forrástípusokat érdemes külön kezelni, hogyan működnek a hivatkozási stílusok, és hogyan segíti mindezt a Zotero  hivatkozáskezelő program.

→   Forrásmegjelölés és hivatkozás
→   Mikor szükséges hivatkozni, és milyen esetben nem?
→   Hivatkozási stílusok (APA, MLA, Chicago…)
→   Hogyan hivatkozzunk…
           …önálló könyvre vagy katalógusra?
…tanulmánykötetben szereplő fejezetre?
…folyóiratcikkre?
… weboldalra vagy online cikkre
…videóra vagy online előadásra?
→  Hivatkozások rendszerezése, bibliográfia-készítés, Zotero